Mi az a pszichoszociális kockázatértékelés?

A pszichoszociális kockázatértékelés egy olyan folyamat, amely célja a munkahelyi pszichoszociális kockázatok azonosítása, értékelése és kezelése. Ezek a kockázatok a munkavégzés során jelentkező pszichológiai, szociális és szervezeti tényezőkből erednek, és negatívan befolyásolhatják a munkavállalók mentális, érzelmi és fizikai jólétét.

Mik azok a pszichoszociális kockázatok?

A pszichoszociális kockázatok magukban foglalhatják a túlzott munkaterhelést, a munkahelyi zaklatást, a munka és magánélet közötti egyensúly hiányát, a tisztázatlan munkaköri elvárásokat, a szervezeti igazságosság hiányát, a munkahelyi konfliktusokat és a változások kezelésének hiányos megközelítését. Ezek a tényezők stresszhez, kiégéshez, depresszióhoz, szorongáshoz és egyéb mentális egészségi problémákhoz vezethetnek, valamint befolyásolhatják a munkahelyi teljesítményt, a távollétek számát és a munkahelyi balesetek gyakoriságát.

Milyen munkakörülményekből fakadnak?

Túlterheltség, nem hatékony kommunikáció, tisztázatlan feladatkörök, ellentmondó elvárások, munkahelyi bizonytalanság, támogatás hiánya, a munkavállalónak nincs befolyása a munkavégzés módjára, zaklatás (szexuális, pszichológiai, fizikai)

Mik a következményeik?

Személyekre

A pszichoszociális kockázatoknak negatív pszichológiai, szociális és fizikai vonzatai lehetnek. Ilyen következmény például a stressz, a depresszió vagy a kiégés. A tartósan kockázat alatt álló kollégáknál a mentális problémákon túl megjelenhetnek komoly fizikai problémák is, például szív és érrendszeri betegségek.

Szervezetre

A vállalkozásokra, vagy az azon belüli egyes csoportokra is kihatással vannak a pszichoszociális kockázatok. Negatív hatások lehet például a gyenge üzleti eredmény és teljesítmény, a sűrű hiányzás, a több baleset és sérülés okozása, a gyakori betegszabadság, fluktuáció, alacsony munkahelyi elégedettség.

Mit lehet/kell tenni ellene?

Az EU több országához hasonlóan, törvényi előírások vonatkoznak a munkahelyi pszichoszociális kockázatok felmérésére, megelőzésére és kezelésére Magyarországon is. Magyarországon a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény 2008 január 1-jei módosítása emelte a törvényi szabályozás szintjére a munkahelyi stresszt, kiemelve, hogy a munkáltató kötelessége a pszichoszociális kockázatok felmérése és csökkentése.

A pszichoszociális kockázatértékelés négy alapvető lépésből áll:

• Azonosítás: A pszichoszociális kockázatok felmérését pszichológiai tesztek, kérdőívek segítségével végezzük, amelyek megfelelnek a törvényi szabályozásban előírtaknak. Egy előzetes kérdőívvel megismerjük a szervezetet, majd a válaszokból egy konkrétan a szervezetre szabott teszttel mérjük fel a pszichoszociális kockázatokat. Igény esetén lehet mérni a teljes szervezet mellett akár telephelyeket, divíziókat, munkacsoportokat, vagy akár egyéneket is.
• Értékelés: A kockázatok súlyosságának és valószínűségének értékelése, figyelembe véve, hogy mennyire valószínű a káros hatások bekövetkezése, és milyen súlyosak lehetnek ezek a hatások.
• Kezelés: A felmérésből kimutatott problémák kezelésére szakértőink megoldási javaslatokat, akciótervet állítanak össze. (pl.: képzés, stressz-kezelés, tréning…) A kezelés után figyelemmel kísérjük az eredményeket, tanácsadást adunk a továbbiakra, valamint lehetőség van folyamatos együttműködésre is, hogy cégének motorja, a humán erőforrás is folyamatosan fejlesztve legyen.
• Felügyelet és felülvizsgálat: A bevezetett intézkedések hatékonyságának nyomon követése és szükség esetén további javítások bevezetése.

Ki végezhet pszichoszociális kockázatértékelést?

A pszichoszociális kockázatértékelést különböző szakemberek végezhetik, attól függően, hogy melyik szakmai háttérrel rendelkeznek, és hogyan tudják a legjobban értékelni és kezelni a munkahelyi pszichoszociális kockázatokat. Az alábbiakban néhány példát sorolunk fel arra, ki végezhet pszichoszociális kockázatértékelést:

• Munkavédelmi szakemberek: Ez a csoport általában átfogó ismeretekkel rendelkezik a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén, beleértve a pszichoszociális kockázatokat is. Ők felelősek lehetnek a kockázatértékelési folyamat koordinálásáért és az ajánlott intézkedések végrehajtásának felügyeletéért.
• Munkapszichológusok: Szakértelmük különösen hasznos lehet a pszichoszociális kockázatok azonosításában és értékelésében, mivel mélyreható ismeretekkel rendelkeznek az emberi viselkedésről, a munkahelyi stresszről, a szervezeti kultúráról és a munkahelyi jólétről.
• HR szakemberek: Az emberi erőforrások területén dolgozó szakemberek is részt vehetnek a pszichoszociális kockázatértékelési folyamatban, különösen a munkahelyi politikák, a szervezeti kultúra és a munkavállalói jólét szempontjából.
• Egészségügyi szakemberek: Foglalkozás-egészségügyi orvosok és nővérek, akik a munkavállalók egészségi állapotának monitorozásával és a munkahelyi egészségvédelmi programok kezelésével foglalkoznak, szintén hozzájárulhatnak a pszichoszociális kockázatok azonosításához és kezeléséhez.
• Szervezetfejlesztési tanácsadók: Ezek a szakemberek segíthetnek a szervezeti változások kezelésében, a kommunikációs stratégiák kialakításában és a munkahelyi konfliktusok megoldásában, ami hozzájárulhat a pszichoszociális kockázatok csökkentéséhez.
• Külső tanácsadók és szakértők: Bizonyos esetekben szervezetek dönthetnek úgy, hogy külső szakértőket, például tanácsadó cégeket vagy független pszichológusokat hívnak be a kockázatértékelési folyamat támogatására, különösen ha speciális szaktudásra van szükség.

Bárki is végezze a pszichoszociális kockázatértékelést, fontos, hogy rendelkezzen a szükséges szaktudással és képességekkel a munkahelyi pszichoszociális kockázatok hatékony azonosításához, értékeléséhez és kezeléséhez.

A pszichoszociális kockázatok néhány kezelési iránya:

• Szervezeti szabályozások rendszere: A szervezeti szabályozások, mint például a munkaidő, a pihenőidők, és a munkaterhelésre vonatkozó irányelvek meghatározása, segíthetnek a munkahelyi stressz kezelésében és a munkavállalók jólétének előmozdításában. E szabályozások érvényesítése a szervezet egészére vonatkozóan elősegítheti a kiegyensúlyozott munkavégzést.
• Felkészültség: A munkavállalók és a vezetők számára szervezett képzések, amelyek a stresszkezelési technikákra, a konfliktuskezelésre és a munkahelyi pszichoszociális kockázatok felismerésére összpontosítanak, növelhetik a tudatosságot és felkészíthetik a személyzetet a kihívások hatékony kezelésére.
• Kommunikáció: Az átlátható, nyílt és támogató kommunikációs csatornák kialakítása segíthet a feszültségek csökkentésében, elősegítheti a munkavállalók közötti bizalom építését és lehetővé teheti az aggályok időben történő megosztását.
• Ergonómiai programok: Az ergonómiai kockázatok azonosítása és kezelése, mint például a megfelelő munkahelyi kialakítás és a testtartás javítása, csökkentheti a fizikai fáradtságot és megelőzheti a munkahelyi sérüléseket, ezzel is javítva a munkavállalók jólétét.
• Munkahelyi egészségfejlesztés: Programok, mint a testmozgásra ösztönzés, egészséges táplálkozás, stresszkezelési workshopok és a dohányzásról való leszokást segítő kezdeményezések, támogathatják a munkavállalók fizikai és mentális egészségét.
• Munkakörülmények javítása: A munkakörnyezet, például a világítás, a zajszint, a hőmérséklet és a munkahely tisztaságának javítása, valamint a munkaeszközök és -berendezések megfelelő karbantartása, javíthatja a munkavállalók komfortérzetét és teljesítményét.

Mennyibe kerül a pszichoszociális kockázatértékelés?

A pszichoszociális kockázatértékelés költségei változóak, mivel több tényezőtől függően alakulnak, mint például a szervezet mérete, a munkahelyi körülmények bonyolultsága, az alkalmazott módszertan és eszközök, valamint a konzultációk vagy szakértők igénybevétele.

Általánosságban elmondható, hogy a vállalkozások HR osztálya ha rendelkezik megfelelő szakértelemmel, akkor eltudják végezni önmaguknak is ha kellő munkaidőt szánják rá. Amennyiben nem rendelkeznek szakértő munkatárssal, akkor ez az említett tényezőktől függően néhány százezer forinttól kezdődő tételt jelenthet a törvényben előírt 3 éves időtartamra vonatkozóan.

A pszichoszociális kockázatok jogi szabályozása

Az EU több országához hasonlóan, törvényi előírások vonatkoznak a munkahelyi pszichoszociális kockázatok felmérésére, megelőzésére és kezelésére Magyarországon is.

Részletek ITT

Hogy zajlik pontosan a pszichoszociális kockázatértékelés szolgáltatása?

A szolgáltatásunk pontos menete ITT olvasható.

Lépjünk kapcsolatba és kérjen tőlünk ajánlatot!