Mesterséges_Intelligencia_Mentális_jólét

Nemrég a magyar média is felkapta azt a hírt, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkát a kenyai szellemíróktól. Ezek a szellemírók azzal foglalkoznak, hogy nyugati országokban élő egyetemisták helyett írnak meg esszéket és beadandó dolgozatokat. A nehéz életkörülmények között élő kenyai szellemírók helyett az egyetemisták most már inkább a ChatGPT-re támaszkodnak akkor, amikor csalni akarnak.

Mely szakmák vannak veszélyben?

A szellemírókhoz hasonlóan nagyon sok olyan munkakör van, ami jelentősen átalakul vagy egyenesen megszűnik a mesterséges intelligenciának köszönhetően. Vannak olyan becslések, amelyek azt mondják, hogy több száz millió elsősorban fehérgalléros munkahely válik feleslegessé az AI-nak köszönhetően. Médiaszakemberek, programozók, könyvelők, ügyfélszolgálaton dolgozók, tanárok vannak például az érintettek listáján. „Mindent, amit tudsz, én jobban tudok,” mondhatja a mesterséges intelligencia, ami villámgyorsan sajátítja el ezeknek a szakmáknak a fogásait.

Nem csoda, hogy amikor a mesterséges intelligenciáról és a robotizációról van szó, a sok izgalmas kérdés közül az egyik éppen ez:

Hogyan hat az AI az emberek mentális jólétére?

Újabb mentális kockázat?

A pszichológusi szolgáltatásainkat gyakran keresik fel olyan emberek, akik sok mindentől szoronganak (járványok, háború, klímaváltozás), vagy már a stresszt és a szorongást elhagyva a kiégés állapotában végzik a munkájukat rezignáltan. A mesterséges intelligencia szerepe ebben a képletben egyelőre nyitott.

Felmerül, hogy a mesterséges intelligencia ezeket a szorongásokat táplálni fogja, és további mentális problémákhoz vezet. Elismert szakemberek, mint az izraeli történsz, Yuval Noah Harari az emberi civilizáció végét jósolják. Azok a nyomasztó kérdések, amelyekre már így is sokan kerestek kétségbeesetten válaszokat felerősödhetnek az AI elterjedésével:

„Szükség van-e rám, a szaktudásomra, van-e jövőm, mint értelmes munkát végző személy?”, „Lehetséges, hogy mindazt, amiért olyan sokat tanultam, a mesterséges intelligencia játszi könnyedséggel fogja helyettesíteni?”, „Lehet, hogy olyan munkahelyem lesz, ahol egy robot mondja meg és ellenőrzi, hogy mit és mennyit dolgozok?”

A mesterséges intelligencia elterjedését kísérő mentális problémák hátterében több tényező állhat: a csökkent értelmesség, cél érzése és a kontroll elvesztése mind-mind olyan tényezők, amelyek azonosíthatóan a stressz, a szorongás, a negatív érzelmi élmények növekedéséhez vezethetnek, és ezeken keresztül pedig mentál problémákhoz.

Milyen az optimista érve?

Az optimistább megközelítés máshogy érvel. Az AI egy rakás monoton, unalmas, automatizálható munkát tud elvenni az emberektől, akik ezektől megszabadulva értelmesebb tevékenységekkel tölthetik el az idejüket. Nem csak a monoton munkák érintettek, hanem a veszélyes munkák is. Az AI és a robotizáció átvehet olyan munkákat, amelyek elvégzése veszéllyel jár. Az AI térnyerésével csökkenhet a munkahelyi balesetek száma. Talán még inkább futurisztikusnak hat az az elképzelés, hogy az AI közvetlenül, mint segítő járulhat hozzá a mentális betegségekkel szembeni harchoz. Holott ez a lehetőség tulajdonképpen már kézzelfoghatóan itt van. Az AI egyik oldalról lehetőséget teremt arra, hogy monitorozza a mentális állapot változásokat, és diagnosztizálja a problémás állapotokat. A prevenció gondolata éppen az, hogy a problémák kialakulását kell megakadályozni, vagy legalább minél hamarabb kell reagálni a problémára.

Egy egyszerű példával élve a fizikai betegségek világából: a cukorbetegséggel szembeni leghatékonyabb védekezés a cukorbetegség kialakulásának megakadályozása egészséges táplálkozással és testmozgással. Kevésbé ideális, de még jó esetben a cukorbetegség kialakulása előtt történik a beavatkozás: az inzulinrezisztencia felismerésekor az addig problémás szokások csökkentését és egészségesebb működést kívánunk elérni.

Ezeknél mind rosszabb az, amikor a már kialakult cukorbetegséggel küzdünk, de a legrosszabb az, ha ez a cukorbetegség nem is kerül felismerésre. A mentális betegségek esetében is pontosan erről van szó. A munkahelyi közegben gyakran tárgyalt kiégéshez például több lépcső vezet, és minden egyes lépcsőn egyre nehezebb visszafordulni. A kiégett ember már rombol maga körül, miközben a motiváció és az ellenállóképesség elvesztésének kezdeti szakaszában még egyszerű megoldások is segíthetnek (új kihívások, munkakör módosítása, új munkahelyi szokások bevezetése). Az AI azzal, hogy rengeteg adatot tud kezelni, hatékonyabban ismerheti fel a mentális állapot változásait, és ezzel a prevenció eszköze lehet. A munkavállaló szokásait és kommunikációját monitorozva például korai szakaszban észreveheti a kiégés felé vezető tendenciákat.

0-24

Az AI nemcsak a diagnózisban, hanem a kezelésben is segít. Az AI, mint segítő ítélkezés-mentesen működik, és a nap 24 órájában rendelkezésre áll. Amikor segítséget kér valaki egy mentális problémával kapcsolatban, akár professzionális segítőhöz fordul, akár például a munkahelyi vezetőjéhez, mindig vállalnia kell egyfajta sérülékenységet, kiszolgáltatottságot. A kitárulkozás ellene is fordulhat, a problémáiról beszámolva kevésbé megbízható, kevésbé produktív munkavállalónak tűnhet. A mesterséges intelligenciánál nem áll fenn ez a helyzet, így lehetővé válik az, hogy a sérülékenység felvállalása nélkül juthasson valaki releváns és azonnali segítséghez.

A kenyai szellemírókhoz hasonlóan kell-e aggódnia a professzionális segítőknek? Egyelőre talán nem. Miközben az AI sok mindenben tud támogatni egy embert, mégsem tudja átvenni a kapcsolat gyógyító erejét. A mentális problémák esetében nagyon gyakran nem elősorban a praktikák segítenek: lehet tanítani embereknek stresszkezelő technikákat, relaxációkat, gondolkodási szokásokat, mégis ami valóban gyógyít az az, hogy egy másik ember hallgat meg, aki odafigyel, empatizál, megérti a problémákat és visszajelez rájuk.

Egyelőre tehát nem eldöntött kérdés, hogy az AI miként befolyásolja a mentális jólétet. A szélsőségesen pesszimista verzió szerint az AI milliókat fog depresszióba sodorni, sőt akár a teljes emberi civilizáció végéhez vezet. A szélsőségesen optimista verzió szerint az AI egyfajta instant, a nap 24 órájában elérhető segítőként fogja növelni az emberek mentális jólétét azon túl, hogy a munkájukat is megkönnyíti. Az bizonyos, hogy a következő években nagyon sokat fogunk hallani erről a kapcsolatról.