Dohányzás, munkahelyi stressz, testi lelki egészség – Van összefüggés?

A dohányzás, mint válasz a munkahelyi stresszre

Mit mutatnak a kutatások?

Mind a munkahelyi stressz, mind a dohányzás jelentős összefüggésben van a testi és lelki egészségünk hanyatlásával. Végtelen mennyiségű kutatás igazolja, hogy a jelentős mértékű munkahelyi stresszt átélő emberek nagyobb eséllyel betegszenek meg, mint a kevesebb stresszt átélő emberek. A magas munkahelyi stresszt mutató csoportokban nagyobb az esélye a depressziónak, az alvási problémáknak, a krónikus fáradtságnak, az autoimmun betegségeknek, a szív- és érrendszeri betegségeknek, a magas vérnyomásnak és a fekélyeknek, hogy csak néhányat nevezzünk meg a lehetséges következmények közül.

A dohányzás negatív következményeit szintén nem kell különösebben ecsetelni: bizonyított, hogy a dohányzás okozza a halállal végződő tüdőrákos esetek 90%-át, de a dohányosok nagyobb eséllyel betegednek meg szív- és érrendszeri betegségekben is, valamint magasabb náluk a stroke esélye is. Cikkünk témája a jelentős mértékű és tartós munkahelyi stressz és a dohányzás kapcsolata: ez a két külön-külön is súlyos következményekhez vezető jelenség ugyanis gyakran összefügg egymással.

Hogyan kapcsolódik össze a dohányzás és a stressz?

A munkahelyi stressz-dohányzás kapcsolat részben a stressz válasz jellegzetességeiből következik. A stressz egy olyan adaptív reakció, amely azért fejlődött ki, hogy képesek legyünk megküzdeni a környezetünkben lévő kihívásokkal. Ha például fizikai veszélyt érzékelünk, bekapcsol a stressz reakció. A szervezetünk mozgósítja az erőforrásainkat, vért pumpál az agyba és a harcoláshoz vagy meneküléshez szükséges végtagokba, és közben takaréklángra állítja az éppen nem fontosnak minősített működéseket.

Hogy miként kapcsolódik ez a dohányzáshoz?

A stressz reakció egyik fontos jellegzetessége, hogy felborul a szervezet egyensúlya, hiszen ami az egyik oldalon mozgósítás, az a másik oldalon visszavonás. A stresszt átélő emberek megpróbálják visszaállítani ezt a felborult egyensúlyt, megnyugtatni magukat, aminek egyik eszköze a dohányzás lesz, ami egyfajta visszaszabályozási kísérlet ebben az esetben.

A másik mechanizmus ahhoz kapcsolódik, hogy a munkahelyi stressz csökkentheti az önkontrollt. A pszichológiai kutatások szerint az önkontroll korlátozott erőforrásnak is tekinthető, így, ha sokat használjuk, egyszerűen kimerülhet. Sok esetben, amikor jelentős munkahelyi stresszel találjuk magunkat szembe, kontrollálnunk kell a reakcióinkat. Nem mutathatjuk ki például a negatív reakcióinkat, ügyelnünk kell arra, hogy nyugodtak és diplomatikusak maradjunk.

Ha sikerül magunkat kordában tartanunk, az az éppen rendelkezésünkre álló önkontroll csökkentéséhez vezethet. Az önkontroll hiányában azonban a dohányos emberek képtelenek nemet mondani a cigaretta csábításának. A dohányzó emberek nagy többsége (mintegy 70%-a) szeretne leszokni a dohányzásról, és 40% évről évre meg is próbálja ezt. A munkahelyi stressz ennek a sikerességét akadályozhatja meg azzal, hogy elhasználja a leszokáshoz szükséges akaraterőt.

Nem meglepő, hogy annak az esélye, hogy valaki magától, külső segítség nélkül leszokjon a dohányzásról 1%, azaz 100-ból mindössze 1 embernek jön össze.

A munkahelyi stressz-dohányzás kapcsolatát bonyolítja, hogy többféle dohányos típust különböztetünk meg. Van például olyan, aki azért dohányzik, mert az boldogsággal tölti el, és van olyan is, aki a negatív érzelmeit akarja csökkenteni a dohányzás segítségével. Van, akinél egyszerűen megszokás a dohányzás, és természetesen akad olyan is, akinél egy pszichológiai-fizikai függőségről beszélünk. A munkahelyi stressz nem mindegyik dohányos típusra hat. Feltételezhető például, hogy azok esetében, akik megszokásból dohányoznak vagy örömforrásként tekintenek a cigarettára, a munkahelyi stressz megléte vagy hiánya nem igazán számít.

A magas munkahelyi stressz viszont egyértelműen rontja azon dohányosok helyzetét, akik a negatív érzelmeiket akarják a cigarettával csökkenteni és/vagy pszichológiai függőségben szenvednek. Ők többet dohányoznak akkor, amikor munkahelyi konfliktusuk van, mennyiségileg és minőségileg túlterheltek, hiányzik a munkájukkal kapcsolatos kontroll, alacsony a támogatás a vezetőik, munkatársaik részéről, más szóval amikor sok pszichoszociális kockázat jelenik meg a munkahelyükön.

Kettős veszély!

Ahogy a bevezető gondolatokban írtuk ez kettős veszélyt hordoz magában: egyrészt a pszichoszociális kockázatok önmagukban ártalmasak a testi-lelki egészségre, másrészt a dohányzás további testi-lelki problémákhoz vezethet. A dohányzásról való leszokás esélye minimális abban az esetben, ha a dohányzást közvetlenül kiváltó okok nem szűnnek meg. Azok a dohányzó emberek, akiknél az aktuális dohányzást a munkahelyi stressz váltja ki -a fent leírt mechanizmusok révén- szinte lehetetlen kihívással találkoznak, amikor megpróbálnak leszokni, ha a munkahelyi körülményeik nem változnak meg.

Az egyénnél jelentkező testi és lelki következmények mellett a munkahelyek és a társadalom egésze is vesztese ennek a folyamatnak. A krónikus stresszt erős dohányzással megoldani próbáló munkatársak előbb-utóbb alacsonyabb teljesítményt fognak nyújtani, részben vagy teljesen kiesnek a munkából. A társadalom szintén jelentős költségekkel néz szembe, amikor a következményként megjelenő betegségek kezeléséről van szó. Hazánkban ez fokozottan igaz, hiszen a statisztikák szerint mi magyarok az európai élmezőnybe tartozunk a dohányzás mennyiségében, messze meghaladva az Európai Uniós átlagot.

Közös érdek a leszokás?!

A munkahelyi pszichoszociális kockázatok, és ezáltal a dohányzás csökkentése így közös érdek: a dohányzásról való leszokás már rövid távon komoly változáshoz vezet. A leszokást követő egy évben belül a szívinfarktus esélye jelentősen csökken, pár évvel a leszokást követően egy stroke esélye gyakorlatilag akkora lesz, mint egy nem-dohányzó ember esetében, a különböző dohányzáshoz kapcsolódó rákos megbetegedések mennyisége is a leszokást követő 5-10 éven belül a felére csökken. És talán a legfontosabb adat:

a 35 éves korukig leszokó embereknek 6-8 évvel hosszabbodott meg az életük, de még a 65 éves korukban leszokó embereknél is 1.5-4 extra évről beszélhetünk.

A munkahelyek több szempontból is ideális terepei a dohányzásról való leszokást támogató programoknak: egyrészt a munkahelyen van lehetőség a munkahelyi stresszt kiváltó tényezők kezelésére, másrészt a csoport ereje, a társas támogatás is segítheti a leszokni vágyókat.