Kutatás
-
Rövid összefoglaló
-
Részletes elemzés
1. Összefoglaló
2021 év elején végeztük el kutatásunkat, amelyben arra voltunk kíváncsiak, hogy a magyar munkavállalók testi és lelki egészsége miként alakul a koronavírus járvány következtében. Kérdőíves felmérésünkben több, mint 200 fő vett részt, a kitöltők többsége szellemi, irodai munkát végzett. A felmérésben vegyesen szerepeltek a különböző korosztályok, ágazatok tagjai, és a munkavégzés helyszíne szempontjából is változatos mintát sikerült gyűjtenünk.
A kérdőívről
A kérdőívben több kérdés szerepelt, ami a lelki és testi egészségre vonatkozott. Az ezekre a kérdésekre adott válaszok azt mutatták, hogy a kitöltők mintegy harmada, negyede mutat lelki és/vagy testi tüneteket, amelyek közül a leggyakoribb a nyugtalanság és az ok nélküli fáradtság. A válaszadók nagyjából harmada mondta azt, hogy szükség lenne valamilyen professzionális segítségre annak érdekében, hogy fel tudja dolgozni a koronavírus járvány okozta lelki nehézségeket.
A felmérés vázát 27 olyan kérdés alkotta, amelyek a válaszadó munkahelyére vonatkoztak. Ezeket a kérdéseket négy nagyobb csoportba lehetett besorolni.
- Az első csoportba a munkával kapcsolatos pozitív érzések, célok, motiváció tartoztak: mennyire látta úgy a kitöltő, hogy van értelme a munkájának, hogy képes megoldani a feladatait, hogy fenn tudja tartani a motivációját és így tovább.
- A második csoportba a szervezeti és vezetői támogatásra vonatkozó kérdések tartoztak: mennyire látta úgy a kitöltő, hogy kapott segítséget, támogatást tágabban a szervezettől, amelyben dolgozik, és szűkebben a közvetlen vezetőjétől?
- A harmadik csoportba a munka-magánélet egyensúlyra vonatkozó kérdések tartoztak: mennyire látta úgy a kitöltő, hogy képes volt ebben az időszakban fenntartani a munka-magánélet egyensúlyát, hogy képes volt időben befejezi a feladatait, és képes volt a munkája elvégzése után kikapcsolódni?
- A negyedik csoportba a pozitív munkatársi kapcsolatok tartoztak: mennyire látta úgy a kitöltő, hogy a feladatok túl is sikerült megőriznie a munkatársaival való kapcsolatait? Eredményeink szerint a kitöltők majdnem fele (45%-a) nem volt igazán elégedett a szervezettől és a közvetlen vezetőtől érkező támogatással. A kitöltők mintegy harmada nem tudott pozitív érzéseket, célokat megélni a munkájával kapcsolatban, és ugyanennyi embernek okozott gondot a munka-magánélet egyensúly fenntartása is.
Eredmények
A kutatás legfontosabb eredménye, hogy ezek a munkahelyi szempontok jelentős hatást gyakoroltak a kitöltők testi és lelki egészségére. Ebből is kiemelhető a pozitív érzések, célok és a munka-magánélet egyensúly megléte: azok a munkavállalók voltak rosszul, akik nem tudtak a munkájukhoz pozitív célokat és érzéseket kapcsolni, és akiknek felborult a munka-magánélet egyensúlya.
Elemeztük azt is, hogy a felvett demográfiai adatoknak (nem, életkor, munkavégzés jellege és helyszíne, szervezet jellege, ágazat) van-e kapcsolata a testi és lelki tünetekkel. A kutatás szerint a legtöbb lelki és testi tünetet a fiatalabbak (18-29 évesek, 30-39 évesek) mutatják, és főleg azok, akik teljes mértékben otthonról dolgoznak. A nők általában több tünetet mutatnak, mint a férfiak. Ezek a csoportok igénylik egyúttal a legtöbb segítséget.
Ez ráerősít arra, amit korábbi kutatásokból már sejteni lehetett: a lelki egészség szempontjából az egyik leginkább veszélyeztetett csoport az otthoni izolációban lévő irodai dolgozó fiatalok csoportja.
2. Részletes elemzés
Kitöltőkről
Több, mint 200 fő töltötte ki a kérdőívünket. 25,9% férfi, 73,1% nő volt a kitöltők között, 1% nem válaszolt erre a kérdésre.
Életkori eloszlás:
- 20,2% a 18-29 éves korosztályba tartozott,
- 34,4% a 30-39 éves korosztályba,
- 30,6% a 40-49 éves korosztályba,
- 12,7% fő az 50-59 éves korosztályba, és
- 1,8% 60 év fölötti volt.
Ágazat szerint:
- 14,6% az oktatás területről,
- 10,3% a humán-egészségügyi, szociális ellátás területéről,
- 8,4% az információ és kommunikáció területéről,
- 8% szolgáltatási területről,
- 7,5% kereskedelmi területről érkeztek,
- a többi kitöltő vegyesen több ágazatból.
Hol dolgoznak?
- 9,4% mikrovállalkozásban dolgozott,
- 16,9% kisvállalkozásban,
- 17,4% középvállalkozásban,
- 32,5% nagyvállalkozásban,
- a többiek nem válaszoltak erre a kérdésre.
Milyen munkakörökben dolgoznak?
- 78,7% szellemi, irodai munkát végzett,
- 6,1% fizikai munkát,
- 13,6% vegyesen szellemi és fizikai munkát.
Honnan dolgoztak az elmúlt időszakban?
- 12,7% teljes mértékben home officeban dolgozott az elmúlt időszakban,
- 17,4% többnyire otthonról dolgozott,
- 21,6% vegyesen otthonról és a munkahelyén,
- 12,7% többnyire a munkahelyén,
- 35,3% teljes mértékben a munkahelyén.
Válaszok
Első rész
A kérdőív első részében 10 olyan kérdést tettünk fel, amelyek a lelki egészségre vonatkoznak. A kérdésekre a következő válaszok érkeztek:
- Ok nélkül fáradtnak érzi magát – 32%
- Idegesnek magát – 36%
- Reménytelennek a helyzetét – 22%
- Nyugtalannak magát – 33%
- Nagyon szomorúnak magát – 20%
- Enerváltnak magát – 25%
- Kiégettnek magát – 23%
- Hogy minden túlságosan sok erőfeszítésbe kerül – 26%
- Hogy semmi sem tudja felvidítani – 15%
- Értéktelennek magát – 17%
- Magányosnak magát – 23%
Mit lehet ebből kiolvasni?
A válaszadók negyede, harmada mutat valamilyen tünetet. A nyugtalanság és az ok nélkül való fáradtság a két leggyakoribb tünet. A kérdésekre adott válaszok többnyire nagyon szép normális eloszlást követnek, a középső tartományban van a legtöbb válasz, bal és jobb oldalt pedig kb. 25-30%. Ez azt jelenti, hogy miközben a többség relatíve jól küzd meg a járványhelyzettel, jól azonosítható egy masszív csoport, akik tüneteket mutatnak.
Második rész
Ezt követően 2 kérdést tettünk fel, amelyek általában véve a lelki-testi egészségre vonatkoztak. A kérdések 10-fokú skálán voltak, ahol az 1- egyáltalán nem éreztem jónak, 10- teljes mértékben jónak éreztem jelentéssel bírt.
Ez a két kérdés ráerősít a fenti tünetlista eredményeire.
A válaszadók
- 40%-a nem érezte jónak a lelki állapotát, és
- 28%-a nem érezte jónak a testi állapotát.
Ehhez kapcsolódóan szintén 10-fokú skála segítségével megkérdeztük, hogy mennyire érzi úgy a válaszadó, hogy szüksége lenne professzionális segítségre (pl. pszichológus, mentálhigiéniás szakember stb.) annak érdekében, hogy a koronavírus járvány okozta lelki nehézségeket fel tudja dolgozni.
A válaszadók 30%-a mondta azt, hogy szüksége lenne valamilyen segítségre.
Harmadik rész
Majd 27 olyan kérdést tettünk fel, amelyek a válaszadó munkahelyére vonatkoztak. Ezeket a kérdéseket 4 nagyobb csoportba lehetett sorolni:
- Pozitív érzések, cél a munkával kapcsolatban – 31% vélekedett negatívan
- Szervezeti és vezetői támogatás – 45% vélekedett negatívan
- Munka-magánélet egyensúly – 36% vélekedett negatívan
- Munkatársi kapcsolatok – 22% vélekedett negatívan
Mit lehet ebből kiolvasni?
Elsősorban azt, hogy a válaszadók közül nagyon sokan nem voltak elégedettek a szervezet és/vagy a közvetlen vezetőjük lépéseivel, intézkedéseivel. A válaszadók 45%-a fejezte ki elégedetlenségét ebben a szempontban. Viszonylag sokan (kb. a válaszadók harmada) jelzett nehézséget azzal kapcsolatban, hogy fenntartsa a motivációját, a pozitív érzéseit a munkájával kapcsolatban, és a munka-magánélet egyensúlyát. A munkatársi kapcsolatok kevésbé sérültek ebben az időszakban, itt „csak” a válaszadók kb. ötöde mondta azt, hogy feszültség, problémák vannak közte és a munkatársai között.
A legerősebb összefüggések: A pozitív célok, értelmesség megtalálása véd meg a legjobban a lelki és testi tünetektől! A pozitív célok mellett a legfontosabb a munka-magánélet egyensúlyának a fenntartása volt.
Demográfiai adatok
A felvett demográfiai adatok is érdekes eredményekkel jártak: a legtöbb lelki és testi tünetet a fiatalabbak (18-29 évesek, 30-39 évesek) mutatják, és főleg azok, akik teljes mértékben otthonról dolgoznak. A nők általában több tünetet mutatnak, mint a férfiak. Ezek a csoportok igénylik egyúttal a legtöbb segítséget.
Ez ráerősít arra, amit korábbi kutatásokból már sejteni lehet: a lelki egészség szempontjából az egyik leginkább veszélyeztetett csoport az otthoni izolációban lévő irodai dolgozó fiatalok.
A kutatást végezte:
Dr. Szabó Zsolt
Munka- és szervezetpszichológus
Worri
Az eredmények is azt mutatják, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a munkatársainkra ebben a helyzetben. Javasoljuk, hogy a kötelező 3 év helyet, végezze el most évente a pszichoszociális kockázatértékelést vállalkozásában. Így felméri munkatársai mentális állapotát és a szakértők javaslatai alapján még időben tudják kezelni a felmerülő problémákat.