Kutatás

  1. Rövid összefoglaló

  2. Részletes elemzés

1. Összefoglaló

2021 év elején végeztük el kutatásunkat, amelyben arra voltunk kíváncsiak, hogy a magyar munkavállalók testi és lelki egészsége miként alakul a koronavírus járvány következtében. Kérdőíves felmérésünkben több, mint 200 fő vett részt, a kitöltők többsége szellemi, irodai munkát végzett. A felmérésben vegyesen szerepeltek a különböző korosztályok, ágazatok tagjai, és a munkavégzés helyszíne szempontjából is változatos mintát sikerült gyűjtenünk.

A kérdőívről

A kérdőívben több kérdés szerepelt, ami a lelki és testi egészségre vonatkozott. Az ezekre a kérdésekre adott válaszok azt mutatták, hogy a kitöltők mintegy harmada, negyede mutat lelki és/vagy testi tüneteket, amelyek közül a leggyakoribb a nyugtalanság és az ok nélküli fáradtság. A válaszadók nagyjából harmada mondta azt, hogy szükség lenne valamilyen professzionális segítségre annak érdekében, hogy fel tudja dolgozni a koronavírus járvány okozta lelki nehézségeket.

A felmérés vázát 27 olyan kérdés alkotta, amelyek a válaszadó munkahelyére vonatkoztak. Ezeket a kérdéseket négy nagyobb csoportba lehetett besorolni.

  1. Az első csoportba a munkával kapcsolatos pozitív érzések, célok, motiváció tartoztak: mennyire látta úgy a kitöltő, hogy van értelme a munkájának, hogy képes megoldani a feladatait, hogy fenn tudja tartani a motivációját és így tovább.
  2. A második csoportba a szervezeti és vezetői támogatásra vonatkozó kérdések tartoztak: mennyire látta úgy a kitöltő, hogy kapott segítséget, támogatást tágabban a szervezettől, amelyben dolgozik, és szűkebben a közvetlen vezetőjétől?
  3. A harmadik csoportba a munka-magánélet egyensúlyra vonatkozó kérdések tartoztak: mennyire látta úgy a kitöltő, hogy képes volt ebben az időszakban fenntartani a munka-magánélet egyensúlyát, hogy képes volt időben befejezi a feladatait, és képes volt a munkája elvégzése után kikapcsolódni?
  4. A negyedik csoportba a pozitív munkatársi kapcsolatok tartoztak: mennyire látta úgy a kitöltő, hogy a feladatok túl is sikerült megőriznie a munkatársaival való kapcsolatait? Eredményeink szerint a kitöltők majdnem fele (45%-a) nem volt igazán elégedett a szervezettől és a közvetlen vezetőtől érkező támogatással. A kitöltők mintegy harmada nem tudott pozitív érzéseket, célokat megélni a munkájával kapcsolatban, és ugyanennyi embernek okozott gondot a munka-magánélet egyensúly fenntartása is.

Eredmények

A kutatás legfontosabb eredménye, hogy ezek a munkahelyi szempontok jelentős hatást gyakoroltak a kitöltők testi és lelki egészségére. Ebből is kiemelhető a pozitív érzések, célok és a munka-magánélet egyensúly megléte: azok a munkavállalók voltak rosszul, akik nem tudtak a munkájukhoz pozitív célokat és érzéseket kapcsolni, és akiknek felborult a munka-magánélet egyensúlya.

Elemeztük azt is, hogy a felvett demográfiai adatoknak (nem, életkor, munkavégzés jellege és helyszíne, szervezet jellege, ágazat) van-e kapcsolata a testi és lelki tünetekkel. A kutatás szerint a legtöbb lelki és testi tünetet a fiatalabbak (18-29 évesek, 30-39 évesek) mutatják, és főleg azok, akik teljes mértékben otthonról dolgoznak. A nők általában több tünetet mutatnak, mint a férfiak. Ezek a csoportok igénylik egyúttal a legtöbb segítséget.

Ez ráerősít arra, amit korábbi kutatásokból már sejteni lehetett: a lelki egészség szempontjából az egyik leginkább veszélyeztetett csoport az otthoni izolációban lévő irodai dolgozó fiatalok csoportja.

 

2. Részletes elemzés

Kitöltőkről

Több, mint 200 fő töltötte ki a kérdőívünket. 25,9% férfi, 73,1% nő volt a kitöltők között, 1%  nem válaszolt erre a kérdésre.

Életkori eloszlás:
  • 20,2%  a 18-29 éves korosztályba tartozott,
  • 34,4% a 30-39 éves korosztályba,
  • 30,6% a 40-49 éves korosztályba,
  • 12,7% fő az 50-59 éves korosztályba, és
  • 1,8% 60 év fölötti volt.
Ágazat szerint:
  • 14,6% az oktatás területről,
  • 10,3% a humán-egészségügyi, szociális ellátás területéről,
  • 8,4% az információ és kommunikáció területéről,
  • 8% szolgáltatási területről,
  • 7,5% kereskedelmi területről érkeztek,
  • a többi kitöltő vegyesen több ágazatból.
Hol dolgoznak?
  • 9,4% mikrovállalkozásban dolgozott,
  • 16,9% kisvállalkozásban,
  • 17,4% középvállalkozásban,
  • 32,5% nagyvállalkozásban,
  • a többiek nem válaszoltak erre a kérdésre.
Milyen munkakörökben dolgoznak?
  • 78,7% szellemi, irodai munkát végzett,
  • 6,1% fizikai munkát,
  • 13,6% vegyesen szellemi és fizikai munkát.
Honnan dolgoztak az elmúlt időszakban?
  • 12,7% teljes mértékben home officeban dolgozott az elmúlt időszakban,
  • 17,4% többnyire otthonról dolgozott,
  • 21,6% vegyesen otthonról és a munkahelyén,
  • 12,7% többnyire a munkahelyén,
  • 35,3% teljes mértékben a munkahelyén.

 

Válaszok

Első rész

A kérdőív első részében 10 olyan kérdést tettünk fel, amelyek a lelki egészségre vonatkoznak. A kérdésekre a következő válaszok érkeztek:

  • Ok nélkül fáradtnak érzi magát – 32%
  • Idegesnek magát – 36%
  • Reménytelennek a helyzetét – 22%
  • Nyugtalannak magát – 33%
  • Nagyon szomorúnak magát – 20%
  • Enerváltnak magát – 25%
  • Kiégettnek magát – 23%
  • Hogy minden túlságosan sok erőfeszítésbe kerül – 26%
  • Hogy semmi sem tudja felvidítani – 15%
  • Értéktelennek magát – 17%
  • Magányosnak magát – 23%

Mit lehet ebből kiolvasni?
A válaszadók negyede, harmada mutat valamilyen tünetet. A nyugtalanság és az ok nélkül való fáradtság a két leggyakoribb tünet. A kérdésekre adott válaszok többnyire nagyon szép normális eloszlást követnek, a középső tartományban van a legtöbb válasz, bal és jobb oldalt pedig kb. 25-30%. Ez azt jelenti, hogy miközben a többség relatíve jól küzd meg a járványhelyzettel, jól azonosítható egy masszív csoport, akik tüneteket mutatnak.

Második rész

Ezt követően 2 kérdést tettünk fel, amelyek általában véve a lelki-testi egészségre vonatkoztak. A kérdések 10-fokú skálán voltak, ahol az 1- egyáltalán nem éreztem jónak, 10- teljes mértékben jónak éreztem jelentéssel bírt.

Ez a két kérdés ráerősít a fenti tünetlista eredményeire.
A válaszadók

  • 40%-a nem érezte jónak a lelki állapotát, és
  • 28%-a nem érezte jónak a testi állapotát.

Ehhez kapcsolódóan szintén 10-fokú skála segítségével megkérdeztük, hogy mennyire érzi úgy a válaszadó, hogy szüksége lenne professzionális segítségre (pl. pszichológus, mentálhigiéniás szakember stb.) annak érdekében, hogy a koronavírus járvány okozta lelki nehézségeket fel tudja dolgozni.

A válaszadók 30%-a mondta azt, hogy szüksége lenne valamilyen segítségre.

Harmadik rész

Majd 27 olyan kérdést tettünk fel, amelyek a válaszadó munkahelyére vonatkoztak. Ezeket a kérdéseket 4 nagyobb csoportba lehetett sorolni:

  • Pozitív érzések, cél a munkával kapcsolatban – 31% vélekedett negatívan
  • Szervezeti és vezetői támogatás – 45% vélekedett negatívan
  • Munka-magánélet egyensúly – 36% vélekedett negatívan
  • Munkatársi kapcsolatok – 22% vélekedett negatívan

Mit lehet ebből kiolvasni?
Elsősorban azt, hogy a válaszadók közül nagyon sokan nem voltak elégedettek a szervezet és/vagy a közvetlen vezetőjük lépéseivel, intézkedéseivel. A válaszadók 45%-a fejezte ki elégedetlenségét ebben a szempontban. Viszonylag sokan (kb. a válaszadók harmada) jelzett nehézséget azzal kapcsolatban, hogy fenntartsa a motivációját, a pozitív érzéseit a munkájával kapcsolatban, és a munka-magánélet egyensúlyát. A munkatársi kapcsolatok kevésbé sérültek ebben az időszakban, itt „csak” a válaszadók kb. ötöde mondta azt, hogy feszültség, problémák vannak közte és a munkatársai között.

A legerősebb összefüggések: A pozitív célok, értelmesség megtalálása véd meg a legjobban a lelki és testi tünetektől! A pozitív célok mellett a legfontosabb a munka-magánélet egyensúlyának a fenntartása volt.

Demográfiai adatok

A felvett demográfiai adatok is érdekes eredményekkel jártak: a legtöbb lelki és testi tünetet a fiatalabbak (18-29 évesek, 30-39 évesek) mutatják, és főleg azok, akik teljes mértékben otthonról dolgoznak. A nők általában több tünetet mutatnak, mint a férfiak. Ezek a csoportok igénylik egyúttal a legtöbb segítséget.

Ez ráerősít arra, amit korábbi kutatásokból már sejteni lehet: a lelki egészség szempontjából az egyik leginkább veszélyeztetett csoport az otthoni izolációban lévő irodai dolgozó fiatalok.

 

A kutatást végezte:
Dr. Szabó Zsolt
Munka- és szervezetpszichológus
Worri

 

Az eredmények is azt mutatják, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a munkatársainkra ebben a helyzetben. Javasoljuk, hogy a kötelező 3 év helyet, végezze el most évente a pszichoszociális kockázatértékelést vállalkozásában. Így felméri munkatársai mentális állapotát és a szakértők javaslatai alapján még időben tudják kezelni a felmerülő problémákat.